Aktuális

A bonbont a mai napig az egyediség, a különlegesség varázsa lengi körül. Készítésében szerepet játszik az alkotó fantázia, a kreativitás. Legnagyobb hazai mestere a francia Becsületrenddel és a Ferenc József renddel kitüntetett Gerbeaud Emil (1854-1919) udvari cukrász, a Cukrászok Ipartestületének elnöke volt. ő kezdett el finomabb cukorkát, drazsét, bonbont és desszertet gyártani, melyek keresettek voltak külföldön is. Nemcsak különleges bonbonjait, hanem azok díszdobozait is maga tervezte. Előfutára volt az iparművészet kultúrfeladatait megvalósító merkantil grafika megteremtőinek (Kozma Lajos, Lukács Kató, Jeges Ernő, Mallász Gitta stb.), akik a magyar művészi csomagolást Európa élvonalába emelték.

Gerbeaud Emil díszmunkái kivívták kortársai csodálatát. Díszmunkák készítésével kezdetben a cukrászok elődei, a "tsemege tsinálók" foglalkoztak. Cukor és tragant felhasználásával plasztikus figurákat, kompozíciókat, asztaldíszeket készítettek, de alkottak remekeket marcipánból, grillázsból, fondantból és parféból is. A díszmunkák alapján a cukrászatot a 19. században nem ipari tevékenységnek, hanem művészetnek minősítették. Ennek a művészetnek lehetünk most tanúi a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Idén, Gerbeaud Emil születésének százötvenedik évfordulója évében az utódok számos versenyen mérték össze tudásukat; a "Farsang Kupa 2004" országos, a "Gasztrorandevú Magyarország 2004" nemzetközi versenyen, valamint az idei UKBÁ-n, a 13. Nemzetközi Cukrászati, Sütőipari és Gasztronómiai szakkiállításon, ahol a cukrászati artisztika kategóriában mutatkoztak be. Az alkotók teljes alkotói szabadságot élveztek, melynek lényege az attraktivitás, az egyediség, az aprólékos kidolgozás, a látványosság és a színharmónia volt.

A múzeumi kiállítás a csokoládétörténeti bemutató mellett az idei versenyeken megcsodált kiváló, a hagyományteremtő elődök nyomdokain járó fiatal mesterek, a szakma mai művészeinek munkáit mutatja be.